A klímaváltozás immár a mindennapjainkban is érezteti hatását, lassanként például eltűnnek az eddig megszokott évszakok hazánkban. Klímánk védelme, bolygónk jövője szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy egyebek mellett csökkentsük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek eléréséhez az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamoknak 2023. december 31-ét követően az élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára. Ezáltal újabb jelentős lépést teszünk a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása.
57 millió tonna, fejenként 127 kg – évente ennyi élelmiszer-hulladékot termelünk az Európa Unióban az Eurostat tavaly novemberi jelentése szerint. Ennek mintegy 55 százaléka a háztartásokban keletkezik, ami egy főre vetítve 70 kg-ot jelent. Magyarországon kedvezőbb a helyzet e tekintetben: fejenként átlagosan „csupán” 65,5 kg – a teljes lakosságra vetítve csaknem 635 000 tonna – élelmiszer-hulladékot dobunk ki egy évben.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih adatai javuló tendenciát mutatnak: a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége ugyanis öt év alatt 33,1 kg-ról 25,2 kg-ra mérséklődött. Az élelmiszer-pazarlás mértéke tehát 24 százalékkal csökkent a háztartásokban 2016 és 2021 között. Az összes lakossági élelmiszer-hulladék csaknem kétharmada azonban jelenleg kommunális hulladékká válik. Fontos tudatosítanunk, hogy ezek a szerves anyagok is metánt, azaz üvegházhatású gázt bocsátanak ki lebomlásuk során, vagyis tovább növelik a környezeti terhelést. A klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú tehát, hogy ennek a hulladéktípusnak is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a volumenét, egyúttal hasznosításának a feltételeit is kialakítsuk.
Mindennek, egyúttal az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak az elérése érdekében az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamoknak 50 százalékkal csökkenteniük kell az élelmiszer-hulladékok mennyiségét 2030-ig. Továbbá 2023. december 31-ét követően egyebek mellett e hulladéktípus szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára.
Az élelmiszer-hulladékok begyűjtésével és feldolgozásával újabb jelentős lépést teszünk majd a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása felé. Ennek köszönhetően ugyanis nem csupán a kommunális, azaz a vegyes hulladékok kezelése és ártalmatlanítása válik könnyebbé. Még ennél is lényegesebb, hogy az élelmiszer-maradékokból jó minőségű humuszt nyerhetünk, valamint a biogázüzemek a bomlásuk során keletkező metángázt számos területen hasznosítható biometánná alakíthatják át. Érdemes kiemelni a milánói tapasztalatokat, amelyeket tavaly ismertetett a Humusz Szövetség. A csaknem 1,4 millió lakosú olasz nagyvárosban 2012 óta, tehát immár tizenegy éve működik az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer, és kiváló eredményeket értek el. 28 kg-ról 95 kg-a nőtt az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 2011 és 2015 között. Ez 2019-ben elérte a 110 kg-ot, vagyis az uniós átlag majdnem hatszorosát, míg azóta évente átlagosan 130 000 tonna élelmiszer-hulladékból készítenek komposztot, illetve biogázt. Ezzel párhuzamosan pedig a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége is számottevően növekedett.