Az Európai Unió adatai szerint 2020-ban az e-hulladékok kevesebb mint 40 százalékát hasznosítottuk, annak ellenére, hogy a veszélyesnek minősülők nemcsak környezetünkre, de egészségünkre is kimagasló kockázatot jelentenek. Kiemelt jelentőséggel bír tehát, hogy az elektronikai hulladékokat is gyűjtsük szelektíven, illetve minél nagyobb arányban újra feldolgozzuk azokat.

Okostelefon, laptop, kávéfőz, mosógép – csak néhány olyan elektronikai eszköz és berendezés, amely nélkül ma már szinte elképzelhetetlenek modern mindennapjaink. A Waste Electrical and Electronic Equipment Forum (WEEE) legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban átlagosan 74 elektronikai cikk található háztartásonként, amelyek közül 17 termék – például fülhallgató, merevlemez vagy kábel – csupán a fiókok mélyén hever, a világon pedig több mint 5 milliárd mobiltelefonból vált elektronikai hulladék 2022-ben.

Mindeközben az ENSZ szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület legutóbbi globális jelentésében arról számolt be, hogy becslésük alapján Európában 2019-ben egy év alatt több mint 16 kilogramm elektronikus hulladékot termeltünk fejenként – azaz ebből a hulladéktípusból kontinensünkön keletkezik a legtöbb bolygónkon. Az e-hulladékok volumene növekszik a leggyorsabban az Európai Unióban, ám fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy visszagyűjtésükben is világelsők vagyunk: az EU felmérése szerint kevesebb mint 40 százalékukat hasznosítottuk 2020-ban. Az Eurostat adatai arról tanúskodnak, hogy a feleslegessé vált elektromos és elektronikus berendezések közül a nagy háztartási készülékekből, egyebek mellett mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb – ezek az összes begyűjtött e-hulladék 52,7 százalékát teszik ki. Ezt 14,6 százalékkal a szórakoztató-elektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek, majd 14,1 százalékkal a számítástechnikai és távközlési eszközök – laptopok, nyomtatók – csoportja követi, majd a sort a fogyasztói berendezések, a szolárpanelek és a háztartási kisgépek – videokamerák, fénycsövek, porszívók, kenyérpirítók – zárják.

A veszélyesnek minősülő e-hulladéktípusok nemcsak környezetünkre, de egészségünkre is kimagasló kockázatot jelentenek. A kidobott berendezésekben ugyanis potenciálisan káros anyagok találhatók, az alkatrészek többsége például néhány nehézfémet – higanyt, ólmot, krómot – és halogénezett anyagokat tartalmaz, amelyek – megfelelő kezelés nélkül – kilúgozódnak és a talajba, míg később az ivóvízbe és az élelmiszerekbe jutnak. Kiemelt jelentőséggel bír tehát, hogy az elektronikai hulladékokat is gyűjtsük szelektíven – a tőlünk telhető legnagyobb mértékben növeljük visszagyűjtött mennyiségüket, illetve hasznosításuk arányát. A még »ép«, vagyis összeszerelt állapotú e-hulladékokat a többi között azokban a hulladékudvarokban lehet leadni, amelyek engedélye ezek átvételére is kiterjed, erről tehát érdemes előzetesen tájékozódni.