Az Európai Unió irányelvének értelmében a tagállamoknak 2025 januárjáig el kell indítaniuk a textilhulladékok elkülönített gyűjtését. Különösen fontos, hogy ezen a területen is jelentősen csökkentsük a környezeti terhelést, tehát a lehető leghamarabb kialakítsuk a körforgásos gazdasági modellt, és a fenti intézkedés éppen ezt szolgálja.

2700 liter – ennyi víz szükséges egyetlen pamutpóló elkészítéséhez a becslések alapján, ebből egy ember 2,5 évig (!) jutna ivóvízhez az Európai Unió adatai szerint. Eközben a kínálat és a megvásárolt termékek száma folyamatosan drasztikusan növekszik, és a textiltermékek is minden eddiginél rövidebb idő alatt válnak hulladékká.

A textil- és ruhagyártás rendkívül sok vizet igényel, egyes becslések azt mutatják, hogy az iparág világszerte 79 milliárd köbméter vizet használt fel 2015-ben, a teljes uniós gazdaság szükségletei pedig 266 milliárd köbmétert tettek ki 2017-ben. A következő sokkoló számokat sem lehet elégszer ismételni: a globális vízszennyezés mintegy 20 százaléka, valamint a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textil- és divatipar számlájára írható. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi légi és tengeri közlekedésből összesen nem származik ekkora mennyiség az EU közlése szerint. Ugyanakkor a textilhulladékok volumene is folyamatosan növekszik, ami szintén jelentősen növeli a környezeti szennyezést. Jelenleg ezek legtöbbje, 87 százaléka a kommunális hulladékok között – tehát közvetlenül a lerakókban vagy az égetőkben – végzi. Ám fontos tudatosítanunk, hogy a szintetikus vagy vegyszerekkel kezelt textilek speciális hulladéknak minősülnek, hiszen akár kétszáz évig is eltartó biológiai lebomlásuk során a levegőbe, a vizekbe és a talajba káros anyagokat juttatnak.

Jelenleg a textilhulladékok csupán kevesebb mint 1 százalékát hasznosítjuk, éppen ezért különösen fontos, hogy ezen a területen is a lehető leghamarabb kialakítsuk a körforgásos gazdasági modellt, ezáltal jelentősen csökkentsük a környezeti terhelést. Ennek elérésére hivatott az az uniós irányelv is, amelynek értelmében a tagállamoknak 2025 januárjáig el kell indítaniuk a textilhulladékok elkülönített gyűjtését. A Zero Waste Europe 2022. novemberi tanulmányában ismertette Finnország példáját, amely élen jár e rendszer kialakításában. 2021-ben olyan törvényt fogadott el, amely előírja, hogy az önkormányzatoknak már 2023 januárjától, tehát az idei évtől külön kell gyűjteniük a textíliákat. Néhány településihulladék-kezelő kísérleti jelleggel ennél is korábban bevezette a textilhulladékok szelektív gyűjtésének rendszerét. A szervezet összefoglalója szerint például a Helsinki Region Environmental Services, a HSY már 2019-ben megkezdte a különböző begyűjtési módszerek vizsgálatát és a gyűjtőpont-hálózat fejlesztését. A fővárosi nagytérségben az ingyenes, bevásárlóközpontokban tesztelt begyűjtés bizonyult hatékonyabbnak: az előválogatást követően a leadott textíliák 3%-át ruhaként, 60%-át anyagként hasznosították, és 37%-uk végezte hulladékként. Ennek nyomán Helsinkiben tizenegy gyűjtőpontot alakítottak ki 2023-ra, és bár a további textilhulladékok begyűjtéséhez még többre lenne szükség, már ezzel is sikerült jelentős lépéseket tenniük a környezeti terhelés csökkentése érdekében.