2024. január 1-jétől kötelező lesz hazánkban az eldobható italcsomagolások, köztük a PET- és üvegpalackok visszaváltása. Az intézkedés révén várhatóan számottevően csökkentjük majd a műanyaghulladékok mennyiségét, ami mindannyiunk közös érdeke.

359 millió tonna – ennyi műanyagot gyártottunk a világon csupán 2018-ban az Európai Unió adatai szerint. Magyarországon például évente legalább másfél milliárd PET-palack kerül forgalomba a Greenpeace tavalyi közlése szerint. A jelentősen megnövekedett műanyagtermeléssel párhuzamosan a műanyaghulladékok éves mennyisége is rendkívüli mértékben emelkedik, és szinte nem telik el úgy hét, hogy ne érkeznének híradások a műanyagszemét környezetünkre, legfőképp a vizeinkre és állatvilágukra gyakorolt pusztító hatásáról.

Az uniós tagállamok – köztük hazánk is – számos intézkedést tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a műanyaghulladékok volumenét, ami mindannyiunk közös érdeke. Az Európai Unió egyik legutóbb közzétett összefoglalója arról tanúskodik, hogy megsemmisítésüknek az energetikai hasznosítás az egyik legnépszerűbb formája kontinensünkön, 42,6 százalékukat »hatástalanítjuk« ily módon. Ezt 32,5 százalékos aránnyal az újrafeldolgozás követi, ám 24,9 százalékuk továbbra is – válogatatlan formában – a lerakókban vagy az égetőkben végzi. Az összegzés szerint mivel az Unión belül egyelőre kevés lehetőség, technológia és forrás áll rendelkezésre, az újrafeldolgozás céljából összegyűjtött hányad mintegy 50 százalékát EU-n kívüli országokba szállítják. Kína legutóbbi, e hulladéktípus bevitelére vonatkozó korlátozásai azonban valószínűleg tovább csökkentik az EU exportját. Mindez a műanyaghulladékok felhalmozódásának, égetésüknek és lerakásuknak a fokozott kockázatát jelenti. A műanyagtermelés csökkentésével egyidejűleg tehát növelnünk kell, illetve hatékonyabbá kell tennünk a hasznosításukat, amire egyebek mellett a körforgásos gazdasági modell és klímabarát módszerek alkalmazása révén igyekszik megoldást találni az Unió.

Az EU konkrét célokat tűzött ki a polietilén-tereftalát, azaz PET-palackokkal összefüggésben, amelyek szigorúbb szabályozás alá kerülnek. Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó uniós irányelv szerint 2025-től legalább 25 százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk, ami 2030-ra 30 százalékra emelkedik. Emellett ugyancsak 2025-re a tagállamoknak 77 százalékos, 2029-re pedig 90 százalékos visszagyűjtési arányt kell teljesíteniük a forgalomban lévő műanyag palackok tekintetében, amelyeknek egyúttal rögzített kupakokkal és fedelekkel kell majd rendelkezniük.

A fenti célkitűzések megvalósítását szolgálja a többi között az eldobható italcsomagolások – a PET- és üvegpalackok mellett az alumíniumból készült italosdobozok – visszaváltása is, amely 2024. január 1-jétől lesz kötelező Magyarországon. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy az előírt begyűjtési arány elérését a betétdíjas rendszer, a Deposit-Refund System segíti a legjobban. Jelenleg egyébként a tagállamok kevesebb mint fele él ezzel a megoldással, Németországban például többféle betétdíjat alkalmaznak a különböző műanyag palackok és dobozok esetében, amelyeket egyebek mellett speciális automatákban lehet visszaváltani. Fontos tudnunk, hogy ezek a hulladékok száz százalékban hasznosíthatók, és a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetésével egyúttal az újrafeldolgozáshoz elengedhetetlen, úgynevezett tiszta hulladékáramot is hatékonyabban biztosíthatjuk a jövőben. Ezen intézkedés eredményeként hazánkban lényegesen növekszik majd az egyszer használatos italcsomagolások, köztük a PET-palackok szelektív gyűjtésének mértéke, vagyis csökkenni fog a hulladék mennyisége, továbbá hasznosításuk aránya is számottevően emelkedik. Ennek köszönhetően tehát a környezeti terhelés csökkentéséhez e téren is jelentősen hozzájárul majd Magyarország.